Az injektálás a talajnedvesség kapilláris felszívódás ellen tervezett módszer. Nem old meg minden vizesedést. Ez az őszinte lista arról, mikor NEM alkalmas.
1. Talajvíz nyomás alatt
Ha a talajvízszint magasabb a padló szintjénél és aktív nyomás van, egyszerű kapilláris injektálás nem elég. Külső nyomásálló szigetelés vagy belső "fehér kád" kell.
2. Aktív csőtörés, szivárgás
Amíg új víz szivárog, injektálás értelmetlen. Először a csövet kell megjavítani, aztán jöhet a fal kezelése.
3. Kondenzációs nedvesség
A páralecsapódás nem talajvíz, hanem beltéri probléma. Ellenszere: szellőzés, hőszigetelés, esetleg hővisszanyerős szellőztető. Injektálás itt nem segít.
4. Beázás felülről
Tetőhiba, terasz-szivárgás miatti nedvesség fentről lefelé halad. Injektálás alul nem oldja meg.
5. Rossz külső vízelvezetés
Ha a csapadék a fal mellé folyik, a szigetelés fölötti terület továbbra is nedves lesz. Először a terep és ereszcsatorna rendezése.
6. Már szétesett, statikailag instabil fal
Ha a vályog vagy tégla annyira szétázott, hogy szétporlik – először statikai megerősítés, majd szigetelés.
7. Extrém sótartalmú fal önmagában
Az injektálás nem távolít el sót. Ha a fal higroszkopikus sótól nedves (nem talajvíztől), sótalanítás + szanálóvakolat kell, injektálás csak kiegészítés.
8. Fentről lefelé nedvesedő fal
Rossz lábazati bádogozás, hibás vakolás felső élen – a víz a fal tetejéről szivárog befelé. Alsó injektálás felesleges.
Az őszinte szó
Ha egy kivitelező mindenre injektálást ajánl felmérés nélkül – kerülendő. A jó szakember először diagnosztizál, és megmondja, ha nem az injektálás a helyes megoldás.