Utólagos vízszigetelést nem kell minden házon. De vannak épülettípusok és jellemző jelek, ahol szinte biztosan szükség van rá. Nézzük, mikor érdemes komolyan felmérni.
Épülettípusok, ahol tipikus
- 1970 előtti családi ház – gyakran nincs vagy elöregedett szigetelés
- Régi paraszthőz, vályogház – szinte mindig van felszívódás
- Polgári bérpalota, alagsori helyiség – magas talajvíz környezetben
- 60–80-as évek panelének földszinti/pinceszakasza – elöregedett bitumen
- Régi istálló, gazdasági épület lakhatóvá alakítva
- Pince alatti helyiségekkel épült ház, ha a talajvíz szintje emelkedett
Diagnosztikus jelek – ellenőrizd otthon
- Fal alsó szakaszán egyenletes nedvességsáv
- Fehér vagy sárgás kristályos kivirágzás (salétrom)
- Vakolat leválása vagy hólyagosodása
- Áporodott, pinceszagú levegő
- Alsó szint hidegebb, mint a felső
- Fűtési számla magasabb, mint a hasonló méretű házaké
Mikor NEM kell utólagos szigetelés?
- Új építésű ház, működő bitumenes szigeteléssel
- Ha a nedvesség 100%-ban kondenzáció (szellőzési kérdés)
- Egyszeri szivárgás után, ha a fal utána kiszáradt
- Emeleti lakás felső szintjén (kivéve terasz alatti szoba)
Új ház vásárlása előtt
Ha 30+ éves házat vásárolsz, mindig érdemes szakértővel felmérni a lehetséges nedvességproblémákat. Az árba beépíthető, mert az utólagos szigetelés 500 ezer – 1,5 millió Ft plusz költség lehet. A felmérés 1–2 óra és nálunk ingyenes.
Építkezés előtt álló területen
Ha új házat építesz és a talaj vízdús, ne a "majd valahogy" hozzáállással indulj – tervezz be teljes vízszigetelést és drénezést az alapokhoz. Az utólagos beavatkozás 5–10×-e az építéskor betervezett rendszernek.