A 60-as–80-as években elterjedt módszer volt: a falat vízszintesen "átfűrészelték" és rozsdamentes acél- vagy PVC-lemezt vertek bele mechanikai vízszintes szigetelésnek. Ma is létezik, de az esetek nagy részében az injektálás a jobb választás. Nézzük az összehasonlítást.
Lemezbeverés – hogyan működik?
- A fal alsó szakaszát vízszintesen átfűrészelik gyémánttárcsával
- Egy hosszú rozsdamentes acél- vagy műanyag lemezt ütnek be egyben
- A rést cementpéppel injektálják visszatömítéshez
- Szakaszosan, 1–1,5 méteres részletekben halad
Injektálás vs. lemezbeverés – összehasonlítás
| Szempont | Injektálás | Lemezbeverés |
|---|---|---|
| Falszerkezet igénybevétele | Minimális | Jelentős (statikai kockázat) |
| Vályog vagy kőfal | Alkalmas | NEM alkalmas |
| Kivitelezési idő | 1–2 nap 30 fm-nél | 3–5 nap 30 fm-nél |
| Zaj, por | Kevés | Sok |
| Ár (fm) | 10.000–18.000 Ft | 18.000–35.000 Ft |
| Tartósság | 20–25 év garancia | Elméletileg végleges, de statikai kockázat |
| Sarkok, csatlakozások | Könnyen kezelhető | Problémás |
Mikor jöhet szóba a lemezbeverés?
- Extrém magas víztartalmú, tömör téglafal, ahol az injektálás nem hatékony
- Egyenletes, homogén, statikailag jó állapotú fal
- Ipari épület, ahol az esztétika másodlagos
Mikor NE lemezbeverést válassz?
- Vályog vagy vegyes falazat
- Régi ház, gyenge statika
- Sarkos, tagolt alaprajz
- Bútorozott, lakott lakás
Miért terjedt el mégis az injektálás?
Mert 90%-os esetkörben a lemezbeverésnél jobb az ár/érték arány, a szerkezeti kockázat kisebb, és a kivitelezés gyorsabb, tisztább. A modern sziloxán és szilán krémekkel a hatékonyság elérte és meghaladta a lemezbeverését.